Nemzeti Póló Webáruház

Bejelentkezés

Bejelentkezés Regisztrálás

Bejelentkezés

Kosár

 x 
A kosár üres

VII. Atilla küldetése és halála a csillagmítosz szerint

A budapesti TV-ben Pap Gábor művészettörténész nagysikerű előadást tartott Atilla csillagmítoszi hagyományáról. Kiváló szaktudással vetítette az égre Atilla történetének legfontosabb szakaszait, melyek a csillagok rendjéből tükrözték vissza -valóságnak bizonyítottan-az eddig csak "mítosznak" nevezett Atilla-hagyományt.

Szeretném - baráti hozzászólásként, de Pap Gábor módszerét követve - ezt a kiértékelést, olyan adatok ismertetésével, amelyek a mezopotámiai sumir és akkád hitvilág tartozékai, kiegészíteni.

De elsődlegesen arra kell emlékeztetnem az érdeklődő olvasókat, hogy a mi mai csillagismereti tudományunk a görög matematikusok hagyatéka nálunk. Az ő elnevezéseiket vettük át, de - sajnos - senki sem ismerteti helyesen azt a csillagismereti tudományt, amit a görög bölcsek a sumiroktól tanultak, és "astrologia"-nak nevezték. Ennek gyakorlásához azonban "kettős" tudásra volt szükség, mert ezt az "astrologiát" két tudományág alkotta:

  1. Az "astronomia - a mai "égismeret", az égitestek keringési, távolsági és egyéb adatainak a nyilvántartásával és a csillagos ég állandó vizsgálatával. 
  2. Astromantica - a bolygók és az ún. Zodiák-kör csillagképein át érkezett Nap-sugárzások a Földre és az emberekre gyakorolt hatásának módszeres felismerése, valamint a születési astro-grammok útján az emberi képességek (tehetség, hivatás, lehetőség és hátrányok stb.) megállapítása.

Miután azonban a francia akadémia 1770-ben, a római egyház befolyása következtében, kizárta a tudományok sorából az így rendszerezett "astrologiát" és csak az "astronormát" tanították, az "astromantica" most astrológia néven - sajnos - a dilettáns jövendőmondók és ún. "csillagjósok" kezébe került, akik ezt a mai napig is jó megélhetési forrásnak használják. Csak kevés olyan tudós van, mint dr. Baktay Ervin, aki valóban szakértelemmel és tudással foglalta rendszerbe a "Csillagfejtés" tudományát.

A témánkat képező "csillag-mítosz" azonban nem ezeken az emberi "horoszkópokon" vagy születési asztrogrammokon alapszik. Ugyanis a mítosz hőse mindenkor az ún. "Nagy Napciklus" útját járja le, mely nem más, mint a "tavaszpontnak" az állatövön (Zodiákon) hátrafelé való mozgása, vagyis maga a precesszió.

De itt, a "csillagmítoszban" nincsenek időpontok.

Nincs "történelmi sorrend", mert a csillagképek akkor és ott hatnak, amikor a mítoszi történés azt megkívánja. Érvényük pedig sohasem egyedüli és saját, hanem mindenkor a szemben lévő csillagkép erejével és hatásával egészülnek ki. -Tehát az ún. mítoszi hatás-tengelyek befolyásolják mindig a mítoszhős (Napkirály) útját. A "mítoszi útnak" főtengelyei: az OROSZLÁN VÍZÖNTŐ és az azt derékszögben keresztező Bika-skorpió vonalak. A "mítoszhős" maga a "NAPKIRÁLY", aki az Oroszlán csillagképből indul a RÁK-IKREK felé, hogy a BIKÁ- hoz érjen.

De azt is tudnunk kell, hogy valójában mit rejt a "csillagmítosz"? "CSILLAG MÍTOSZ"-nak nevezzük mindazt, ami a Napkirály (mitoszhős) útján Vele történik, és mondhatjuk, hogy minden csillagmítosz "abc"-je az a három pont, amit az Atillával foglalkozó ábrán "A", "B", "C" betűkkel jelöltem, és hozzájön "negyediknek" az "ÉG TETEJE", ahol az Oroszlán csillagkép kezdődik.- Láthatjuk, hogy a "BIKA" (A) és a "SKORPIÓ" (B) pontokat összekötő vízszintes tengely két részre osztja a világot.

A Felső: a "NAPVILÁG" - a Fény Birodalma. Felső Világ.

Az Alsó a "Sötétség Világa". ahol a "Vízöntő" (B) pontja a halál érkezése lenne a mítoszban. Ha az állatövben "egyetlen" ember-képű csillagjel-az "ifjú- Vízöntő- nem öntené rá az "élet vizét" az ide érkező mítoszhős-napkirályra. - Így lesz a (B) pont, a "Vízöntő", az "újraéledés", a "feltámadás" nap misztériumának a megvalósítója, annak érdekében, hol a "Napkirály" mielőbb beérkezhessen a (C) ponthoz, a Skorpióhoz, és újra felemelkedjen a "Napvilágba".

Ennek a "négy" sarkalatos pontnak mélységes értelme van. Titokzatos és örök törvényszerűségeket hordoznak. A világ minden ősi eszmélése, minden vallásos, bölcseleti, költői és művészi kezdeményezés a bennük rejlő misztériumra épül fel. Gondoljunk csak az egyiptomi Szfinkszre. Emberfeje, elöl Oroszlán-, hátul Bika-teste és Szárnya van.

Így megismerve a szükséges misztériumi elemeket, talán el is indíthatnánk Atillát csillagmítoszi útjára, de úgy gondolom, hogy előbb meg kell ismernünk annak a csillagképnek jellegét és tartalmát, amit mi "skorpió" néven ismerünk. Íme, hát ilyen: